Jelenlegi hely

Egyházi hírek

A Hit Gyülekezete teológiai főiskoláján tartott előadást Semjén Zsolt
FotóNémeth Sándor, Mészáros István László, Semjén Zsolt
Oktatás

A Hit Gyülekezete teológiai főiskoláján tartott előadást Semjén Zsolt

2017. 11. 24.

A miniszterelnök-helyettes előadására a Szent Pál Akadémia Államelmélet című tantárgyának keretében került sor. Ebben, az egyébként teológus és szociológus Semjén olyan témákat érintett, mint a nemzetállamok szuverenitását, alkotmányos önazonosságát érintő kihívások; az Európai Unió jövőjével és benne hazánk szerepével kapcsolatos aktuális kérdések; továbbá az állam és az egyház viszonya.

A miniszterelnök-helyettes történelmi pillanatnak nevezte látogatását, amelyről azt mondta: „Nagyszerű, hogy úgy vagyunk itt együtt, hogy egyikünk sem adott fel semmit. Mindegyikünk azt mondja, amit mindig is mondott, és kiderült, hogy az értékeink, a felfogásunk sokkal közelebb van egymáshoz, mit azt gondoltuk volna, sőt, minden lényeges kérdésben ugyanazt gondoljuk.”

Az állam és egyház viszonyáról szólva Semjén annak a véleményének adott hangot, hogy a keresztények küldetése az, hogy azon a helyen, ahová a Gondviselés állította őket, a világot az evangélium értékeinek irányába mozdítsák. „Van, akinek a parlamentben, van, akinek a gyülekezet élén, van, akinek a kormányban, van, akinek egy iskolában, van, akinek egy gyárban, van, akinek egy mezőgazdasági földön, de minden keresztény embernek küldetése a világ átalakítása az evangélium értékeinek irányába” – mondta Semjén, aki szerint elfogadhatatlan bármilyen alá-fölérendeltségi viszony állam és egyház között.

„Az állam és az egyház szétválasztása helyes, hiszen az állam nyilvánvalóan nem illetékes teológiai, szakrális kérdésekben. De az államnak és az egyháznak az elválasztásából nem következhet az egyház és a társadalom elválasztása, hiszen egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a hazánknak” – mondta a miniszterelnök-helyettes a Szent Pál Akadémián tartott előadásában. Itt Semjén „rögeszmés követelésnek” nevezte, hogy az egyház tartson egyenlő távolságot a különböző politikai felfogásoktól. Ennek a követelésnek a megfogalmazói szerinte arra kényszerítenék az egyházat, hogy neki kelljen mozogni a pártokhoz képest, holott – tette hozzá – ez „pont fordítva van: az egyház a maga hitletéteménye, teológiai tanítása alapján sziklaszilárdan áll, és a különböző politikai pártok ehhez képest szabadon közeledhetnek, vagy távolodhatnak”.

Ami az állam világnézeti semlegességével kapcsolatos követelést illeti, erről a miniszterelnök-helyettes elmondta: ma azt látjuk Nyugat Európában, például Franciaországban, hogy az állam nem semleges a világnézetek versenyében, hanem egy szekularista, kifejezetten keresztény ellenes világnézetet propagál államhatalmi eszközökkel. „Franciaországban a szekularizmus egyfajta állami ideológia” – tette hozzá Semjén Zsolt.

Ezzel a nyugat-európai felfogással szemben Semjén szerint a magyar kormány álláspontja az, hogy a magyar állam nyilván nem illetékes teológiai kérdésekben, de az ország történelmi valóságát – vagyis azt, hogy Szent István óta ez egy keresztény civilizációjú ország – és a társadalom értékítéletét akceptálva ezeket az értékeket és szempontokat képviseli. „Elfogadom azt, hogy Szaúd-Arábiában az iszlám a meghatározó, de elvárom azt, hogy mások pedig fogadják el, hogy Európában és Magyarországon a kereszténység a meghatározó értékrend” – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Előadásában a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter szót emelt Európa sokszínűsége és a nemzetállamok fontossága mellett is. „Senki nem adhatta a világirodalomnak Dosztojevkszijt, csak az oroszság, senki nem adhatta a világ zeneirodalmának Wagnert, csak a németség. És senki nem adhatta és senki nem adhatja az egyetemes emberiségnek Arany Jánost, Ady Endrét és Bartók Bélát, csak a magyarság. Ha mi eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz szegényebb egy sajátos arccal, egy sajátos dallammal, megkockáztatom, Istennek egy gondolatával, azzal, amit magyarságnak nevezünk” – indokolta álláspontját a kormány második embere. „Nem tudom elképzelni az emberiségnek kulturális értelemben nagyobb elszegényedését, mintha a lengyel nem lenne lengyel, a horvát nem lenne horvát, a román nem lenne román, és a magyar nem lenne magyar. A nemzet egy olyan érték, amit egyszerűen küldetésként kaptuk, hogy őrizzük meg” – tette hozzá.

Semjén szerint Európa jelentős része ma önfeladásban van, ami több országban teret nyitott az iszlamizáció előtt. A jelenségben szerinte benne van „Európa bűne, végeredményben a mi a bűnünk”, mivel Európa vezetői „feladták a keresztény hagyományokat, a keresztény értékrendet, a keresztény civilizációt, feladták a család védelmét és a nemzeti szuverenitást is gyengítik”. „Ha nincs egy saját identitása Európának, legalább civilizációs értelemben, akkor persze, hogy nem tud ellenállást kifejteni” – szögezte le a miniszterelnök-helyettes, aki törvénytelennek, antidemokratikusnak és inkorrektnek nevezte Angela Merkel két évvel ezelőtti döntését, amellyel szerinte utat nyitott az Európába irányuló tömeges migrációnak.

Ami az európai integráció körüli vitákat illeti, Semjén Zsolt szerint a föderalizmus hívei úgy hisznek az Európai Egyesült Államokban, „mint a kommunisták a kommunizmusban”, és ennek az álláspontnak „az Európai Néppárton belül is vannak erői”. A kormányfő-helyettes szerint ma már árnyaltabbak a frontvonalak a kontinensen, mint a hagyományos baloldal/jobboldal felosztás: inkább a föderalista és a szuverenista erők szembenállásáról beszélhetünk. Semjén Zsolt úgy látja: az európai polgárok döntő többsége nem akar Európai Egyesült Államokat, ezért ennek az aránynak a megváltoztatásához a föderalista irányzatnak szüksége van az európai kultúrkörön kívülről érkező, jellemzően muzulmán tömegek letelepítésére.

A képre kattintva, kérjük, tekintse meg a galériát!

Megosztás


megosztás facebookon
megosztás facebookon

Kapcsolódó írások


Egyház és társadalom
2017. 12. 06.

Reformáció Mosonmagyaróváron

Egyház és társadalom
2017. 07. 02.

Kié Jeruzsálem? – dr. Grüll Tibor előadása Pécsett

Egyház és társadalom
2017. 11. 30.

Fiatalok a küzdőtéren

Hitélet
2016. 03. 29.

Teremtés vagy evolúció?