Jelenlegi hely

Egyházi hírek

Az öröm kenete
Hitélet

Az öröm kenete

Németh Sándor 2019. 11. 02-i prédikációjának összefoglalója

2019. 11. 05.
| Megyesi Anna

Október végén, november elején az ország szellemi atmoszférájában mindig történik egy átrendeződés. A halottak napja körül a bánat, a depresszió és a szomorúság szelleme nagyon erős nyomást helyez az emberekre. Megváltoztatja, melankolikussá teszi az érzelmeiket, ezért sokkal nehezebb átélni az Isten jelenlétében való örömöt. Ebben az időszakban nem elegendő csak emberi módon tenni erőfeszítést ezekkel az érzelmekkel szemben, hanem gyakran szellemi harcot is kell folytatni.

Ézsa 61:2-3, 10

„Hogy hirdessem az Úr jókedvének esztendejét, és Istenünk bosszúállása napját; megvigasztaljak minden gyászolót; hogy tegyek Sion gyászolóira, adjak nekik ékességet a hamu helyett, örömnek kenetét a gyász helyett, dicsőségnek palástját a csüggedt lélek helyett, hogy igazság fáinak neveztessenek, az Úr plántáinak, az Ő dicsőségére!" (2-3. vszk)

Ézsaiás 61. fejezetének első két versszaka a Messiás első két eljövetelének a programját hirdeti.

Az egyház már benne van Isten munkájának abban a szakaszában, amelynek célja, hogy a félelem és a gyász helyett az öröm kenetét helyezze bele az emberek szívébe.​

Itt az ige ellentétpárokban fogalmaz. Cion gyászolói azok, akik az életükből elveszítették Isten jelenlétét, és ez a hiány fájdalmat hoz létre a lelkükben. A Bibliában rengeteg zsoltárt olvashatunk arról a csodálatos időszakról, amikor Isten leveszi Izraelről a gyászt, a szomorúságot, és a csüggedést.

Ez a lehetősége az egyháznak már most is megvan. Meg lehet nyerni Istennek azt az erős kenetét, amely ezeket az érzéseket le tudja rólunk venni, s helyette ékességet helyez a fejünkre. Az eredeti szövegben az ékesség kifejezés helyén „díszsüveg” van, ami az üdvösség sisakjára utal.

A hamu pedig a gyász jele volt ebben az időben a zsidóság között, de az értéktelenséget is jelképezi. Ezt az értéktelenséget veszi le a Szabadító, s tölti meg az embereket időtálló értékekkel.

 

 

A gyász, azaz depresszió szellemének jelenlétét tehát az Úr ereje megtöri az életünkben és a helyére az öröm szellemét adja. ​

A héber nyelvben a csüggedtség egyúttal gyengeséget és erőtlenséget is jelent. Ezt az életérzést a dicsőítés köntösére cseréli fel Isten. Az egyházat az ige olyan ültetvényként ábrázolja, amelyen rajta van az Isten dicsősége, dicsérete, dísze (sisakja), és Isten ezt már most meg akarja valósítani az egyház életében.

„Örvendezvén örvendezek az Úrban, örüljön lelkem az én Istenemben; mert az üdvnek ruháival öltöztetett fel engem, az igazság palástjával vett engem körül, mint vőlegény, aki pap módon ékíti fel magát, és mint menyasszony, aki felrakja ékességeit.” (10. vszk)

Ahol a halál arat, ott az emberek gyászolnak, sírnak, jajgatnak. Ahol viszont élet van, ott az embereket betölti az öröm, aminek különböző fokozatai vannak.

Amikor az öröm érzelmi területen megérint, akkor az a magatartásunkban is megjelenik. Itt a Biblia pedig nemcsak magatartásról, hanem állapotról is beszél. A depresszió is lehet egy olyan állapot, ami már függőség az emberben, mert nem tudja elhagyni a szomorúságot és a bánatot. Ezt sokszor démonok okozzák, akik megkötözik az embereket keserűséggel,

de Isten azért küldte el Jézust, hogy megszabadítson a depressziótól, a bánattól, az erőtlenség szellemétől.

Az öröm, mint érzelem, múló pillanat az ember számára. Az Öröm szelleme viszont egy állapotot hoz létre bennünk, ami akkor is megmarad, ha olyan negatív élettapasztalatban van részünk, ami keserűséget okozna. Ilyenkor fel tudjuk gerjeszteni magunkban az öröm szellemét.

Ezékiás király kétségbeesett imája előtt a próféta közölte vele, hogy még aznap meg fog halni, ezért rendezzen el mindent. Ekkor a király befordult a fal felé, megalázkodott Isten előtt és panaszt tett neki, könyörgött, hogy hosszabbítsa meg az életét, mert Istent nem a halál és nem a Seol dicsőíti, hanem az élők. Ő pedig megígérte, hogy ha életet ad neki, akkor ez egész életében magasztalni, dicsőíteni, áldani fogja Istent.

Ekkor, a próféta még hazáig sem ért, de Isten már vissza is küldte a királyhoz, akinek az imáját meghallgatta és sikeresen életet eszközölt ki magának. Az élet pedig öröm!

 

 

Az embereknek meg kell ismernie a halál és az élet közötti bibliai összefüggéseket. Isten meg akarja változtatni a múltunkból származó rossz örökséget, hogy a jövőnk ne kudarcokkal és vereséggel legyen tele. Az ’56-os forradalom véres leverése majdnem egybeesik a halottak napjával, s ilyenkor az emberek hosszú sorokban áramolnak be a temetőkbe, de nem jönnek be ekkora létszámmal a gyülekezetekbe.

Pedig a halottak szellemével az emberek nem tudnak kapcsolatba lépni a temetőben és máshol sem, hanem csak démonokkal. Nem szabad összekeverni Isten cselekedeteit az ördög cselekedeteivel. Az angyal is figyelmeztette a tanítványokat, hogy ne keressék a halottak között az élőt, miután Jézus feltámadott.

A spiritizmusba és az okkultizmusba való bele keveredés, a halottak szellemének megidézése komoly problémákat tud okozni az életedben, ugyanolyan problémákat, amelyek az ősök életében is előfordultak.

A halál nem a barátunk. A bűn fullánkja a halál, a bűn által jött be az ember természetébe, és így lett az ember a halál uralma alatt.​

A mi kultúránkban a halál tisztelete nagyon erős, de a halál tisztelete nem egyenlő az Isten tiszteletével. Isten a halállal soha nem fog megbékülni, mert teljesen ellentétes oldalon állnak. Isten felhasználja a halált a bűn büntetésére, de kiegyezni nem fog vele, mert a halált az újszövetség egy nagy hatalmú gonosz angyalként mutatja be, aki uralta az elmúlt korszakokat a történelemben.

A halál korszaka a názáreti Jézus Krisztus visszajövetelével fog megtörni, ekkor kezdődik el az élet korszaka. Mi pedig ennek a kornak az előfutárai vagyunk.

Nem a halálé az utolsó szó, hanem az életé. A názáreti Jézus Krisztus az egyetlen egy olyan személy a történelemben, aki vissza tudott jönni a halál birodalmából, és kijáratot készített a pokolból. A kereszténység nem vallás, hanem élet. Sajnos a történelem során a kereszténységet egy defektes, beteg, depressziós vallássá deformálták, ami a fiatalokat taszítja.

 

 

Nekünk most az a feladatunk, hogy egy enyészhetetlen életerővel és a Szent Szellem kenetével felruházott kereszténységet mutassunk be az embereknek. Ha ez megtörténik, az emberek meg fognak békélni Jézussal.

Isten le akarja venni rólunk a depressziós kereszténység rongyait. A Szent Szellem az igazi Urat akarja felemelni. A názáreti Jézus már nem erőtlen, nem fog még egyszer meghalni, szenvedni, az alvilágba menni, mert egyszer és mindenkorra feltámadott és uralkodni fog örökkön örökké.

Ez a kereszténység már a zsidók számára is elfogadható lesz, mert ők a mai napig a dicsőséges, isteni hatalommal felkent Messiást várják. A kereszt gyengesége miattunk szállt Jézusra, hogy levegye rólunk az erőtlenségeket, generációs átkokat azáltal, hogy a bűneinkkel azonosult és meghalt helyettünk.

Isten eredendően nem halálra teremtett minket, hanem életre!

 

1 Mózes 2:16-17

Látható módon, Isten feltételes halhatatlanságra teremtett minket. Mindaddig, amíg az ember Isten igéjének engedelmeskedik, élni fog. Ez volt Isten eredeti programja, ez volt az első ige, ami biztosította a halhatatlanságunkat.

A Sátán pedig azóta is ugyanezzel a módszerrel csapja be az embereket, hogy ha fellázadnak Isten ellen, akkor nem lesz semmi probléma. Ádám és Éva itt bukott el, nem értette meg, hogy az ember élete feltételhez kötött, és ha megszegi Isten feltételét (engedelmesség Isten igéjének), fellázad az ellen, akkor az a halálba taszítja. Isten az embert eredetileg életre teremtette, s a halál az engedetlenség miatt jött be.

 

 

Miért nem halt meg Ádám azonnal? Azért, mert a szellemi halál sokkal súlyosabb a fizikai halálnál. Ugyanis a szellemi halál következménye a fizikai halál. Ha nem lett volna szellemi halál, akkor halhatatlan emberekként születtünk volna meg. A szellemi halál egy állapot, ami Ádámnál és Évánál jött be az életünkbe, rátelepedett a szellemünkre, a lelkünkre és a testünkre is.

A szellemi haláltól a bűnös életvitel mellett nem tudunk megszabadulni, márpedig, ha ilyen állapotban ér valakit a fizikai halál, akkor annak a következménye az úgynevezett „második halál”.

A Bibliában van szellemi halál, van fizikai halál és van a második halál. A Jelenések könyvének 20. fejezete beszél a második halálról, ami mindazoknak a tüzes tóba való bevetését jelenti, akiknek nincs a neve beírva az élet könyvébe. Ezért, ha az ember bűnt követ el, az nagyobb probléma, mint a fizikai halál.

Nem szabad megengedni az Ördögnek azt a luxust, hogy helyet kapjon a szívünkben, mert nagyon kevés idő van már csak hátra. ​

János apostol viszont azt mondja, hogy meg lehet megszabadulni a bűntől, és visszatérni az Úrhoz, mert ma a visszatérés ideje van. Keresztényként is vissza kell térnie az embernek az első szeretethez, amikor teljes szívünkből, teljes lelkünkből és minden erőnkből szerettük az Urat.

Olyan időszakban élünk, amikor van lehetőség a visszatérésre, lehet rendezni a kapcsolatot az Úrral, és helyre lehet állítani az elrontott életeket. Az élet nem az anyag terméke, még a biológiai élet is Istentől származik.

 

 

Zsoltárok könyve 104:29-30

Amint a zsoltár is bemutatja, maga a látható világ sem anyaglényegű.

Az aktuális versszakok előtt az ige felsorolja a természetben levő életet: a harmóniát, a bioszféra és az állatvilág életét. Ha Isten megvonja a bioszférától a szellemét, akkor megszűnik benne az élet, minden porrá változik újra, élettelen, kietlen bolygó lenne a föld.

Amikor Isten szelleme és az anyag egyesül, akkor jön létre az élet. Dicsőség az Úrnak azért, hogy nem vonja ki a Szellemét a földről.

Ugyan most minden romlik, de megígérte Isten, hogy kibocsátja a szellemét és dicsőségét, betölti a földet és újjáteremti a föld felszínét.

Mi Istennek a cselekvő Szelleméhez tudunk csatlakozni. Ez a cselekvő Szellem meg tudja szabadítani a világunkat a rothandóságtól és halandóságtól. Mi az újjászületésünk által személyesen hordozzuk ennek az univerzumnak a jövőjét, ezért fontos, hogy univerzális látásunk legyen Isten munkájáról. Ha kicsi a látásunk Isten munkájáról, akkor csak kicsi kenet fér belénk. Istennek az ítéletén ettől függetlenül át kell mennie a világnak, de utána nagyon sok minden megmarad.

Jézus nem csak zsidó „volt”, hanem most is az. Az ő személyében a globális és lokális identitás teljes harmóniában van egymással. Ő az egész világot akarja megváltani, a Zsidók Királyaként.

Isten nagy munkára készül, új dolgot fog cselekedni az új korszakban. Be fog teljesedni az életünkben az a prófécia, amit királyok és próféták szerettek volna látni, mert mi a messiási nemzedékhez tartozunk. Mi nem csak a Messiást, hanem a föld megújulását is meg fogjuk látni, a helyreállítás idejét, azt, amikor az öröm betölti az emberek szívét.

 

 

Nem csak Izrael fiai jutottak a babiloni fogságba, hanem - ahogy Luther mondta - a kereszténység is, ami azóta is próbál kikecmeregni a bálványimádásból, az okkultizmusból, a babonaságból. A történelemben ugyanis van egy nagy titok: az ismétlődés lehetősége. Nekünk nem szabad hagyni, hogy ez megtörténjen, mert a mi végcélunk a megszentelt egyház.

Az öröm tehát az élet, nem egy érzelem.

 

Ez egy minőségi állapot, az emberre egy belső ösztönzésből fakadóan kiülő örömállapot. Jeremiás is azt mondta, hogy az élet legtöbbször bánat és fájdalom és csak egy kicsi öröm jut néha az embereknek. Régóta várják az emberek, hogy olyan életük legyen, amiben a létezés öröm.

János evangéliuma szerint „az élet volt az emberek világossága”, az élet pedig maga Isten volt. Az élet hiányából fakad a legtöbb probléma, betegségek, a halál érintésekor pedig az emberek betegek, szomorúak, és bánatosak lesznek.

A régi zsidó felfogás szerint a bánat is egy betegség. Az élet pedig öröm, Isten ajándéka. Az eucharisztia eredetileg nem az oltári szentséget jelentette, hanem egy olyan folyamatot, amiben Isten az embernek kegyelmet ad, az pedig a kegyelmet jó, kedves beszédekkel, hálaadással viszonozza.

 

 

Izrael számára is örömforrást jelentett az Istennel való kapcsolat, ami Jeremiás próféta szerint azért romlott meg, mert a nép elszakadt Isten törvényétől és a vele való szövetségtől, helyette bálványimádók lettek. A Hóseás könyvében leírt történet a hűséges és a parázna feleségről Izraelt és az egyházat is szimbolizálja, mindkettőnél megtalálhatók a folyamat állomásai, ahogyan a hű feleségből parázna asszony lett.

A feleség a férjétől gabonát (Isten Igéjét), mustot (örömöt), olajat (kenet), ezüstöt (megváltás) és aranyat (isteni természet) is kapott ajándékba. Ezeket viszont a feleség a Baál tiszteletére adta, a Baált szolgálta, ami a termékenység és a materializmus istene. Ugyanígy az emberek ahelyett, hogy az Istentől kapott javakat Isten szolgálatára és dicsőítésére használták volna, az áldást materialista célokra használják fel. Ezt látva viszont az Úr nem fogja továbbra is elhalmozni őket minden jóval, hanem megszünteti az áldását, az örömöt, a nevetést és a vidámságot.

A kereszténység is ugyanezt csinálta. Az üdvösség legfontosabb jele az öröm. Az Apostolok Cselekedeteiben az evangélium hirdetése szintén örömöt váltott ki az emberekből. Ezeket vesztette el a kereszténység. A szellemi halál a fizikai életet is korlátozta, határt, véget vetett neki.

Isten célja eredetileg az volt, hogy fejlődés érjük el az, amit Jézus is elért – fejlődve, növekedve a hitben, tökéletessé tette az emberi természetet. Ha az ember nem esett volna el, akkor ez a fejlődés végbement volna.

A bukás után Jézus szerezte meg nekünk ezt a tökéletes emberi- és egyben isteni természetet.

Amikor újjászületünk és alámerítkezünk vízben és Szent Szellemben, azaz eggyé váltunk az ő halálával, eltemetkezésével és feltámadásával, akkor Isten dicsőségével is eggyé váltunk. Erre a vér-, természet-, és szívcserére óriási szükségünk volt és van. Ez a keresztény élet lényege, a cserefolyamatok végbemenetele.

Ezért te se ragaszkodj ahhoz a régi roncs természethez, hanem add oda Jézusnak és „merülj alá” az ő vérében. Temesd el a roncsot, és kapsz egy vadonatúj szívet és lelket. Ingyen, kegyelemből és hit által. A test kicserélése pedig szintén folyamatban van.

 

 

A 2 Korinthus 13-ban Pál azt mondja, hogy Jézussal együtt élünk Isten ereje által. Jézus Krisztus erőtlenségben lett megfeszítve, de erőben támadott fel a Szent Szellem által. Ez az erő ma már számunkra is elérhető. Az Úr folyamatosan injekciózza be az életet az egész személyiségünk számára, ezért nagyon fontos a hálaadás és dicséret. Ezek után pedig az Isten imádása.

Amikor átadjuk magunkat a Szent Szellemnek, az Úrnak, új életerő árad belénk. Hit által minden lehetséges, életerőt lehet szerezni a kiapadhatatlan mennyei erőforrásból.​

Amikor a názáreti Jézus Krisztus megjelenik a maga dicsőséges formájában, már pusztán a feltűnésétől teljes földrajzi átrendeződés fog történni az egész földön. E dicső kor javait viszont már most előre el tudjuk Istentől kérni hit által.

Annak ellenére, hogy a helyreállítási munka sok nehézséggel jár, Isten azt akarja, hogy örüljünk. A Szent Szellem kiáradásának fő célja most az, hogy a kereszténység kijöjjön Babilonból - mert a történelem folyamán a bálványimádás, az okkultizmus és a babonaságok az egyházat is megfertőzték. Izrael fiait a Vörös-tengeren való átmenetel szakította el Egyiptomtól, a keresztények számára pedig a Babilontól való elszakadást hozza el a vízben való alámerítkezés.

 

 

Mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hanem a hit emberei, mert életet akarunk nyerni.

Nehémiás 8:8-12

Izrael fiai, miután kijöttek Babilonból, újra visszatértek Isten Igéjéhez.  A nép életében – ahogy a mai kor embereiben is – akkorra már nem maradt semmi, ami Isten előtt kedves tudott volna lenni. Ekkor Izrael vezetői felálltak és bátorították a népet Isten helyreállításának ígéretével.

Isten dicsősége meg fog jelenni a földön, és el fogja végezni rajta a helyreállítás munkáját, nekünk ehhez csak annyit kell tennünk, hogy esszük Isten beszédét, isszuk a Szent Szellem jelenlétét és kenetét, és az Úrban járunk és meg fogjuk látni, ahogyan Isten országa kicsiből naggyá és teljessé válik.

 

Megosztás


megosztás facebookon
megosztás facebookon

Kapcsolódó írások


Hitélet
2019. 07. 14.

Az örökkévaló boldogság

Hitélet
2019. 10. 07.

A reménység szíve a feltámadás

Egyház és társadalom
2018. 10. 29.

Szabadulás Betániából, a "nyomorúság házából"

Hitélet
2019. 02. 03.

Nehéz idők