Jelenlegi hely

Egyházi hírek

A Hetek értékrendje változatlan
FotóLadjánszki Máté
Egyház és társadalom

A Hetek értékrendje változatlan

Interjú Gavra Gáborral és Benkő Gyulával (2. rész)

2018. 12. 18.
| Morvay Bátor

Elárulta-e a Hetek az értékeit 2010 után? Lehet-e egyszerre a közösséghez és a társadalomhoz szólni? Milyen következményekkel jár a fiatalitás? A gyülekezet országos hetilapjáról, a Hetekről készített nagyinterjúnk második részében ezeket a témákat jártuk körbe Gavra Gábor lapszerkesztővel és Benkő Gyula ügyvezető igazgatóval.

 

Hol van az egészséges határ az objektivitás és a szubjektivitás között a mai sajtóban?

Benkő Gyula: Szerintem az első kérdés, amire érdemes keresni a választ, az az, hogy van-e független és objektív média. Ne legyünk képmutatóak: minden média alapításakor van egy kimondott vagy ki nem mondott alapítói szándék – azt gondolom, hogy becsületesebb, ha ez a szándék pontosan ismert az olvasók, nézők, hallgatók előtt. A Hetek esetében ez a szándék mindig világos volt: a Hit Gyülekezetének markáns, sokszor karcos, ugyanakkor a vitapartnerek méltóságát messzemenően figyelembe vevő, álláspontját tükröző, az olvasókat vállaltan orientálni igyekvő lapnak szánta az alapító-főszerkesztő.

Az emberek a világon sehol sem távolságtartó hírszolgáltatást keresnek,

hanem azt várják, hogy kedvenc médiájuk velük a közös szemüvegen keresztül láttassa az adott eseményt, hírt vagy problémát. Napjaink tartalomfogyasztója hisz valamiben és ehhez keres érveket. A Hetek feladata a többek között az, hogy a csatornáin tájékozódók olyan érvanyagokat, támaszpontot kapjanak, amelyek szakmailag is megállnak.

Gavra Gábor: Az olvasók ma nem száraz hírszolgáltatást várnak nemhogy egy hetilaptól, de sokszor az általuk kedvelt online felületektől sem. Szeretik, ha a hírek tálalása megerősíti a világnézetüket, visszaigazolja, amit gondolnak a világról. Még a saját Facebook-üzenőfalukat is így rendezik be, ha tetszik, önként bújnak buborékba. Egy hetilapnak az a legnagyobb ereje, hogy elkötelezett olvasók pénzt adnak érte. Miért adna valaki pénzt egy állást foglalni nem merő, megalkuvó, álobjektivitásra törekvő lapra? Miért várjuk el, hogy többe ezer ember előfizessen egy olyan lapra, amelyik nem mer kiállni a saját alapításkori értékrendje mellett.

A mai sajtópiacon olyan újságok tudnak megélni, amelyek vállalják markánsan a saját világképüket.

Magyarországon ilyen a Hetek, illetve a többi talpon maradt hetilap nagy része is. Ezért aztán a Hetek, ha életben akar maradni, bizonyos erkölcsi kérdésekben nem köthet kompromisszumot. 

 


Fotó: Somorjai László

 

Nem tehetjük meg ezt sem az abortusz, sem a házasság relativizálásának elutasítása kérdésében (ami messze nem csupán a melegházasság elutasításáról szól, ahogy gyakran leegyszerűsítik, hanem a különböző nemű emberek hűségen, szereteten és tiszteleten alapuló, monogám szövetségének propagálásáról), család, vallásszabadság vagy szólásszabadság ügyében. Erre írta a főszerkesztő úr a Hetek alapításának huszadik évfordulóján, hogy az általa alapított hetilap erkölcsi kérdésekben bibliai alapon konzervatív, ha tetszik, ókonzervatív, más kérdésekben ugyanakkor kifejezetten liberális, ilyen a szólás- és vallásszabadság.

Ezekben az alapkérdésekben ugyanaz az álláspont jelent meg a Hetekben 1997-ben, és 2018-ban is ugyanaz maradt.

 

Az elmúlt két évben olyan politikusok adtak a Heteknek interjút, mint Novák Katalin, Kövér László, Gulyás Gergely, Palkovics László, Semjén Zsolt. Ennek alapján felmerül a kérdés, hogy a Hetek, amely mondjuk 2001-ben liberális lapként volt elkönyvelve, 2018-ra nem lett-e egyike a jobboldali kormányhoz közel álló lapoknak.

Gavra Gábor: A Hetek azokban a kérdésekben, amelyekben 2001-ben liberális volt, ma is az. Egy példa: 2015-ben a Charlie Hebdo elleni vérfürdőt követően sajnos sok helyen az a vélemény fogalmazódott meg, hogy jó-jó, nem szép az, hogy bementek szerkesztőségbe az iszlamista terroristák és megöltek ott 8 embert, de azért a vallásokat nem kéne gyalázni az újságokban és az államnak védenie kellene Mohamedet a karikaturistáktól. Erre válaszul írt egy cikket a Hetekbe Németh Sándor arról, hogy nem ért egyet azzal, hogy a vallásgyalázást az államnak üldöznie kellene, és minden vallás képviselőinek el kell viselniük a hitüket ért (akár undorító) kritikát is. Ez egy klasszikus liberális állásfoglalás. 

Azokban a kérdésekben, amelyekben a Hetek vagy akár a Hit Gyülekezete ma nem liberális, azokban korábban sem volt az. Nem arról van szó, hogy a Hetek vagy a Hit Gyülekezete megváltozott, hanem arról, hogy a 90-es években vagy az ezredfordulón a liberális gondolkodás középpontjában a szólás és vallásszabadság állt, amiben a Hetek is liberális álláspontot foglalt el. A kortárs liberális fókuszában ma nem ezek a kérdések vannak, hanem olyan életmóddal kapcsolatos és erkölcsi kérdések, amelyekben mi nem tudunk és nem is akarunk liberális álláspontot elfoglalni. Ráadásul számos nyugati országban éppen baloldali és liberális politikai erők igyekeznek a szólásszabadságot korlátozni, hogy úgymond a gyűlöletbeszéddel szemben védjenek különböző vallási és életmód-csoportokat. Így lett antiliberális a kortárs liberalizmus, de szerintünk a vallási közösségeknek éppúgy el kell tudni viselniük a valláskritikát, ahogy a melegházasság támogatóinak is a velük ellentétes véleményeket.

Nem a Hetek tagadta tehát meg önmagát vagy egykori „liberalizmusát”, hanem a kortárs liberális mainstream árulta el egykori eszméit.


Fotó: Somorjai László
 

Az általad felsorolt interjúkra visszatérve: az elmúlt időszakban azért nemcsak a felsoroltakkal volt interjú, hanem többek között Szél Bernadett-tel, az LMP akkori miniszterelnök-jelöltjével és más ellenzéki politikusokkal is. Ráadásul tévedés azt gondolni, hogy azzal, ha valakivel interjút készít egy lap, az azt jelenti, hogy azonosul az illetővel.

Akár Kövér Lászlóval, akár Szél Bernadett-tel, akár Semjén Zsolttal interjúztunk, minden kérdést feltettünk, amit az adott időszakban fel kellett tennünk nekik. 

Másfelől az a helyzet, hogy a magyar kormányt is akkor dicsérjük meg, amikor olyan területeken lép és olyan irányba, ami egyezik a Hetek 1997 óta változatlan alapállásával. Ha nem ilyen irányba lép (ilyen például az Erdogannal folytatott barátkozás), akkor kritikát kap tőlünk.

Benkő Gyula: Ahogy Gábor is említette, a kormánytagokkal készült interjúk nem PR cikkek voltak, hanem valós interjúk, amiben elhangoztak a kellemetlen kérdések is. Egyébként az értékrendünk számára legfontosabb kérdéseket képviselő vagy befolyásolni tudó személyekkel miért ne készíthetne interjút a lap? Ha valakiket, akkor őket kell megkérdezni erről, hiszen tudnunk kell, mire számíthatunk részükről a jövőben.

 

Tehát az nem igaz, hogy ezek az interjúk valamiféle kormányzati deal következményei?

Benkő Gyula: Erről az állításról annyit, hogy

az elmúlt 8 évben több mint 400 lapszámunk jelent meg, ezekben összesen 2 alkalommal szerepelt – mondjuk így – állami hirdetés.

Ennél a legkormánykritikusabb lapok, hírportálok is jobban állnak azt hiszem...

 


Fotó: Ladjánszki Máté

 

Ha már itt tartunk: miből finanszírozza a kiadó a Hetek működését? Önfenntartó a lap vagy a Gyülekezetnek finanszíroznia kell a működést?

Benkő Gyula: Nemrég Petrőcz Lászlóval volt egy nagyon jó interjú a hit.hu-n, ahol elmondta, hogy a gyülekezeti intézményekben vállaltan nem a piaci fizetésért dolgoznak az emberek, hiszen egy ügyért munkálkodnak, komoly áldozatot vállalva. A Hetek is így működik, amiért a kollégáknak rendkívül hálásak is vagyunk. Ez egy óriási segítség abban, hogy az újság talpon tud maradni. Persze vannak olyan hirdetői és partnerei a lapnak, akik egyetértenek a Gyülekezet céljaival és megjelennek az újságban. Emellett az ATV vezetése is adott segítséget és tanácsokat arra nézve, hogyan tud rentábilis lenni a vállalkozás. Válaszolva a kérdésedre, az újság nagyon sokáig rászorult a tulajdonos segítségére, amelyért nagyon hálás a kiadó.

Elődöm, Szobota István is iszonyú kemény munkát ölt abba, hogy az újság rendben legyen. Az ő munkája is beérett: mára a lap önfenntartó lett. Bízunk benne, hogy így is marad. 

A Hetek olvasótábora eléggé változatos, hiszen a lap egyszerre szól a Hit Gyülekezete tagjainak és képviseli a gyülekezet által is osztott értékeket a kívülállók felé. Mennyire tud a Hetek egyszerre szólni a saját belső, illetve a külső közönségéhez? 

Benkő Gyula: Ez komoly feladat, hiszen minden számban olyan húzóanyagokkal kell jelentkeznünk, amelyek mind a két tábort érdeklik. Ilyen volt például az a demográfiai anyag, ami nemrég 11 oldalon jelent meg 4 cikkben. Ez olyan összeállítás, ami bárhol megállja a helyét. De előfordult olyan eset is, amikor egy vezető kormánytaggal készítettünk interjút, amiben arról is szó esett, hogy a nyugdíjjal kapcsolatban milyen lépéseket tervez a kormány. Ez a téma nemcsak a belső olvasóinkat érdekelte, hiszen erről az RTL klub híradója főműsoridőben számolt be, a Heteket idézve. 

Mivel – az ismert adottságoknak köszönhetően - nagyon sokféle érdeklődésű ember olvas minket, ezért a célunk, hogy minden tartalomfogyasztónk találjon magának 4-5 olyan cikket egy lapszámban, ami érdekli.

 


Fotó: Ladjánszki Máté

 

Gavra Gábor: Nagyon fontos, hogy a világnézeti elkötelezettség és a szakértelem kéz a kézben járjon. Szerintem az elmúlt évek a Hetek életében pontosan arról szóltak, hogy egyik területen se kössünk kompromisszumot. 

A Gyula által említett RTL-es példára visszatérve: az elmúlt időszaknak, sőt lehet a lap történetének a legnagyobb visszhangot kiváltó hetekes anyaga Németh Sándornak a nemzetközi karizmatikus mozgalom vezetőihez intézett írása volt, amiből többek között kettő Tények-anyag, illetve egy Kossuth rádiós beszélgetés született Sándorral. Ez a levél komoly visszhangot váltott ki a gyülekezeti olvasótáborban, de a külső olvasók körében is.

A Hetek – ahogy a Hit Rádió és a Vidám Vasárnap is – nagyon fontos eszköz arra, hogy a Hit Gyülekezetének álláspontja „saját hangon”, tehát ne mások interpretációján keresztül jusson el a közvéleményhez számunkra fontos kérdésekben.

A hitelességünkhöz viszont elengedhetetlen, hogy tudjuk: nincs olyan, hogy van egyféle üzenetünk „befelé” és egy „kifelé”. 

Sokan az olvasótáboron egy-egy Hetek-cikktől is olyasfajta iránymutatást várnak, mint akár egy igehirdetéstől, vagyis hogy amit olvasnak az egy az egyben befogadják és ebből fakadóan ha olyan véleménnyel találkoznak, amely eltér az övéktől, akkor azt talán nehezebben dolgozzák föl.

Gavra Gábor: A Heteknek nem titkolt célja az olvasók orientálása. Ezzel együtt arra biztatom az olvasóinkat, hogy a Hetekben megjelent írásokat fogadják nyitott szívvel, de kritikusan. Nyilván törekszünk arra, hogy méltók legyünk a Hetek alapításkori céljaihoz és bibliai világnézet alapján értelmezzük a körülöttünk zajló eseményeket, de fontos látni, hogy újságírók vagyunk és nem szellemi tekintélyek. Amiket mi írunk, azok nem bibliai igazságok, hanem egy adott helyzetet elemző, arra reflektáló újságcikkek, amelyekben – főleg utólag olvasva – esetenként fellelhetők téves megállapítások. Éppen ezért nagyon is igényeljük az olvasók visszajelzését, akár kritikáját, hiszen ezáltal leszünk jobbak abban, amit csinálunk. 

Ráadásul teljesen természetes, hogy a Hetek olvasóinak egy része bizonyos dolgokat másképp lát, mint a szerkesztőség. A Hit Gyülekezetéhez több tízezer ember tartozik, akik ezerféle dolgot gondolnak a világról, miközben alapvető erkölcsi kérdésekben ugyanazt vallják. Miért ne láthatnának másképp egy belpolitikai, külpolitikai, vagy akár egy természettudományos kérdést? Kifejezetten igényeljük, hogy az olvasóink elmondják vagy megírják nekünk a mienkkel adott esetben ellentétes véleményüket, akár vitacikket is szívesen hozunk adott esetben. Egy határ van:

a bibliai világnézettel és a Hetek alapításkor meghatározott értékekkel ellentétes írásokat nem fogunk hozni.


Fotó: Ladjánszki Máté

 

Benkő Gyula: Azért adjuk meg a rovatvezetők e-mail címét is az újságban, hogy bátran írjanak az olvasóink, ha bármilyen észrevételük, véleményük van az adott cikkel kapcsolatban. Emellett törekedni fogunk a következő hónapokban arra, hogy minél több olvasónkkal személyesen találkozzunk és minél több helyi gyülekezetbe eljussunk.

 

Milyen szempontok alapján választjátok ki, hogy ki írhat és ki nem a Hetekbe? Hol húzod meg a határt?

Gavra Gábor: A határ meghúzása alapvetően az említett alapértékekben való hozzáállásban rejlik. Ritkán van olyan, hogy világi szerző kap lehetőséget publikálásra, de előfordul. Nemrég az iszlám kihívásairól szóló cikk jelent meg a Hit és Értékek rovatban. Ez egy duplán rendhagyó döntés volt. Nem csak hogy egy világi szerző publikált a Hetekben, hanem egy világi szerző, Tillmann J. A. filozófus publikált a Hit és Értékek rovatban, méghozzá rendkívül fontos és lényeglátó írást, amely alapvetően Európát félti az iszlamizációtól. A nemzeti és vallási szempontból sokszínű, történelme során az iszlamizációnak két ízben (a 8. és a 17. században) sikeresen ellenálló Európát nem csak a Hit Gyülekezetének a tagjainak van joguk félteni, hanem katolikusoknak, protestánsoknak, világiaknak is. A zsidó-keresztény és antik alapokon álló európai kultúra egyrészt az otthonunk, másrészt lehetőség az evangélium szabad terjesztésére, de más európai polgártársainknak mást jelent – van, akinek a barokk-kori templomokat, van, akinek a felvilágosodást. Nagyon fontos látni, hogy akármit is jelent nekünk Európa, a kontinens iszlamizációja mindezt veszélyezteti. Erre hívta fel a szerzőnk a figyelmet, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem filozófia tanára, igen kiváló és elismert filozófus esztéta. Nagyon megtisztelő, hogy pont a Hetekben közölte a gondolatait. 

De ami a legfontosabb: arra törekszünk, hogy a Gyülekezet legnagyobb tekintélyű vezetői a leterheltségük ellenére rendszeresen írjanak vagy elmondják a véleményüket.

A tavaszi választások előtt Hack Péter, a Hetek főszerkesztő-helyettese, a Sargentini-jelentés után Németh Sándor írta meg véleményét a történtekről, a múlt héten Grüll Tibor tanár úr írt cikket Pilátusról, néhány hete Ruff Tiborral és Hack Mártával készítettünk interjút, majd Rugási Gyula lektorált egy cikksorozatot, az ünnepi számban pedig a tervek szerint Németh Sándorral beszélgetünk. Természetes, hogy az olvasóink minden mennyiségben igényelnék az ő írásaikat és a velük készült interjúkat, de látni kell, hogy a felsorolt személyek iszonyúan leterhelt emberek. A Hetekben is nélkülözhetetlenek, de pásztorokként, bibliafordítóként, Szent Pál Akadémiai tanáraiként is azok. 

 


Fotó: Ladjánszki Máté

 

A Hetekben egyre több a fiatal újságíró, konkrétan két kiemelt rovatot a belföldet és a külföldet két fiatal újságíró, Kulifai Máté és Nagy Teodóra vezeti, illetve a többi rovatban is feltűnnek fiatal szerzők. Mi az oka annak, hogy a Hetek ilyen nagy bizalmat szavaz fiatal újságíróknak a következő generációnak? 

Benkő Gyula:

Nem mesterségesen fiatalítunk, hanem az a célunk, hogy minőségi emberek jöjjenek a Hetekhez,

akiknek még van szabad kapacitásuk és ezt kihasználva bele tudnak mélyedni egy-egy területbe. Például Mező Imre Zsolt, aki a Heteket vizuálisan újratervezve adott új lendületet a lapnak, valamivel régebb óta fiatal, mint a többi most érkezett kolléga. A kérdésedben említett személyekről röviden: Utóbbiak közül Kulifai Máté más médiumnál is bizonyított már, hiszen a Hetek előtt az ATV-nél dolgozott évekig. Nagy Teodóra pedig jogot végzett, jelenleg az ELTE Alkotmányjogi Tanszéken PhD hallgató, így az ilyen témájú kérdésekről nagyon jó cikkeket tud írni és érveket tud adni az olvasók számára. Volt olyan komoly cégvezető, aki rá hivatkozott egy beszélgetésben, majd kiderült: az ő cikkeit mindig elolvassa. 

Gavra Gábor: A fiatalításban a kulcslépést a főszerkesztő úr tette meg, amikor Gyulát kérte fel a Hetek kiadó hivatalának vezetésére. A fiatalításban nagyon fontos szerepe volt a Hetek kiadói és szerkesztő oldalán is az előttünk dolgozó, szolgáló barátainknak és testvéreinknek, Szobota Istvánnak és Szobota Zoltánnak, akik nagyon sokat tettek azért, hogy a ma a Hetekben dolgozó fiatalokat „kineveljék”. Visszatérve a generációs kérdésre én azt gondolom, fontos, hogy újabb és újabb fiatal testvérek kapjanak bizalmat.

 


Fotó: Somorjai László

 

Máté esetében ez nem megelőlegezett bizalom, hiszen ő egy nagyon aktív tagja a Gyülekezetnek, aki sok területen bizonyított. Mind az ő, mind Teodóra leigazolását Gyula kezdeményezte, és szerintem ezek jó döntések voltak. Fontos az is, hogy bár voltak személyi változások a Hetekben, de senkinél nem történt ez rossz szájízzel. Nagyon tiszteljük és szeretjük azokat a kollégáinkat, akik nemrég még a Heteknél dolgoztak és ma már nem dolgoznak itt. Ugyan olyan viszonyban vagyunk velük, mint előtte voltunk és hálásak vagyunk nekik és értük, hiszen elképesztő munkát végeztek évtizedeken keresztül.

Valószínűnek tartom, hogy majd a mi életünkben is eljön, a pillanat, hogy vagy mi érezzük úgy, vagy más érzi úgy, hogy lehet jobban is csinálni a Heteket.

De ez nem probléma és nem is generációs kérdés, hanem lehet csak annyi, hogy más szemlélettel csinálják.

Megosztás


megosztás facebookon
megosztás facebookon

Kapcsolódó írások


Egyház és társadalom
2018. 07. 25.

Hittel a realitások talaján

Hitélet
2017. 06. 02.

Az első pünkösd Jeruzsálemben

Egyház és társadalom
2018. 05. 11.

A jövőnek épül