Kürtzengés

Izraelben a polgári újév első napja Tisri elseje (szeptember közepe, október eleje a mi naptárunk szerint), ami egybeesik az első őszi ünneppel, a Kürtzengéssel. Az ünnep hátterében a zsidók fizikai összegyűjtése, és az egyház elragadtatása áll.

Eredete:

Az Úr ünnepei közül ez az ötödik ünnep, amit a Biblia két helyen fejt ki részletesen (3Móz. 23,23-25, 4Móz. 29,1-6). Az ünnep héber elnevezése a Rós hasana, ami magyarul annyit jelent, hogy az Év feje. Ez az elnevezés arra utal, hogy Izraelben elkezdődik a polgári újév, ami szorosan összekapcsolódik a betakarítással is. Az ünnep fókuszában egy kosszarvból készült hangszer, a sófár áll, amit a legnagyobb sötétség közepette fújnak meg. Az áldozat bemutatás ennél az ünnepnél is megjelenik, hét bárányt és egy tulkot kellett az Úrnak feláldozni egészen elégő áldozatul. Ugyanakkor a Kürtzengés munkaszüneti nap volt, és minden izraelitának jelen kellett lenni a fúvás pillanatában.

Az ünnepnek nyilvánvalóan volt egy múltba tekintő aspektusa. Izrael megemlékezett arról, hogy Izsákot egy kosszarv mentette meg a biztos haláltól, ugyanakkor a Jóm Kippurig terjedő időszak (tíz nap) alkalmat adott arra, hogy az Úrral és egymással rendezzék kapcsolataikat, bűnbánatot tartsanak. A kürtszó arra figyelmeztetett, hogy ne késlekedjenek bűnvallást tenni.

Megtartása napjainkban:

A bűnbánati ceremónia része az úgynevezett Taslíkh (elvetés) ima elmondása. Ennek során arra kérik a Teremtőt, hogy bűneiket vesse a feledés tengerébe. Ezt általában közösségben, és egy nagyobb vízfelület közelében gyakorolják a zsidók. A zsinagógai istentisztelet ekkor a leghosszabb, és összesen százszor fújják meg ilyenkor a sófárt. Erre a hagyomány szerint azért van szükség, hogy a Sátán összezavarodjon, és ne tudja őket vádolni Isten előtt. A kürtszó arra emlékezteti a Rágalmazót, hogy a Messiás megjelent, és hamarosan lezárul a Sátán uralma a Földön.

Beteljesedése:

A keresztény teológiában ez az ünnep az elragadtatást szimbolizálja. Pál apostol azt fejtegeti, hogy a Krisztusban elhunytak feltámadását, és az akkor élő hívők elragadtatását kürtszó előzi meg (1Thess. 4,15-17), de a Biblia több eseményt összekapcsol a kürtöléssel, és mindig valamilyen robbanásszerű változás játszódik le a fúvás következtében.

Másrészt Izrael fizikai helyreállítást jeleníti meg szimbolikusan, ami napjainkban is tart. Ézsaiás próféta szerint a választott nép összegyűjtését kürtszó előzi meg (Ézs. 27,12-13), és ezt a képet Jézus is használja az Újszövetségben (Mt. 24,31-33).