ADOMÁNY
Az adomány az Isten földi céljaira, munkájára adott önkéntes anyagi támogatás. Az ún. önfenntartó egyházmodellben a hitélet fenntartása a hívők és szimpatizánsok önkéntes adományaira épül, az állami támogatás helyett.
ADOMÁNY AZ ÓSZÖVETSÉGBEN
Legnagyobb adománygyűjtésre a szent sátor felépítésekor került sor. Akik szíve felindult az adásra, azok ajándékokat vittek ez építkezéshez.
“Szólj az Izráel fiainak, hogy szedjenek nékem ajándékokat; minden embertől, akit szíve hajt arra, szedjetek nékem ajándékokat.” (2Móz. 25,2.)
ADOMÁNY AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN
Az Újszövetségben az evangélium hirdetésére és gyülekezetek fenntartására adnak a hívők önkéntes adományokat. Pál leveleiből megtudhatjuk, hogy az ókeresztény gyülekezetekben rendszeresen tartottak gyűjtéseket különféle célokra (pl. a jeruzsálemi gyülekezet támogatására). Pál apostol külön kiemeli, hogy a jókedvből való adomány kedves Isten előtt (2Kor. 9,7.).
Isten országának földi képviselője az egyház, melynek helyi gyülekezeteiben sokféle költség merül fel. Ilyenek az épületfenntartás, berendezések, tecnikai felszerelések megvásárlása, stb.
“A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.” (Zsid. 13,16.)
Kapcsolódó írások
Cserépbe vésett adomány (Hetek)Finta Szilvia: Adj, és adatik – Pénz, adakozás és a zsidóság (Hetek)