Jelenlegi hely

Egyházi hírek

Újra Hetekkel a világ előtt?
FotóLadjánszki Máté
Egyház és társadalom

Újra Hetekkel a világ előtt?

Interjú Gavra Gáborral és Benkő Gyulával (1. rész)

2018. 11. 27.
| Morvay Bátor, Kochán Alexandra

Több mint húsz éve már, hogy a Hit Gyülekezete közéleti médiaportfóliójának első szereplője, a Hetek megjelent a magyar lappiacon, és tagjaiban régi veteránokból és frissen érkezett fiatalokból álló csapat az elmúlt két évben radikálisan megújította az újság belső és külső arculatát. Az első részben a kihívásokról, a hetilapformátum létjogosultságáról, és a jövőbeni tervekről kérdeztük Gavra Gábort, a Hetek lapszerkesztőjét és Benkő Gyulát, a lap ügyvezető igazgatóját.

Amikor 1997-ben Németh Sándor bemutatta a Hetek első lapszámát, az volt a koncepció, hogy az újság a Gyülekezet vezető kommunikációs csatornája legyen a társadalom felé. Még a napilapformátum is tervbe volt véve annak érdekében, hogy minél több embert érjen el. A kétezres években aztán elindult az ATV-n a Vidám Vasárnap, 2015-ben pedig megújult a Hit Rádió, a Gyülekezet továbbá számos csatornán jelen van a közösségi médiában is. Mi ebben az 1997-hez képest jelentősen kiszélesedett médiaportfólióban a Hetek szerepe? 

Gavra Gábor: Mind a Vidám Vasárnapnak, mind a Heteknek, mind a Hit Rádiónak, mind pedig a különböző gyülekezeti social médiacsatornáknak megvan a maguk szerepe a gyülekezeti kommunikációban.

Vannak köztük, amelyek kifejezetten a gyülekezeti közvéleménynek szólnak és vannak olyanok is, amelyeknek elsődleges feladatuk a világi közvélemény felé képviselni a gyülekezeti álláspontot.

Ami a Heteket illeti: a mi elsődleges feladatunk, hogy befelé és kifelé is közvetítsük a Hit Gyülekezete világképének alapját képező zsidó-keresztény értékvilágot, és a körülöttünk zajló eseményeket ennek tükrében dolgozzuk fel. A Hetek 2017-es megújulásakor az olvasóinkhoz írt beköszöntőjében Németh Sándor alapító-főszerkesztő úgy fogalmazott: a Hetek indulása óta az általa képviselt alapelvek változatlanok, azokat továbbra is kompromisszummentesen képviseli. Mindezt természetesen olyan nyelvezeten tesszük, ami a karizmatikus-pünkösdi szókészletet kevésbé ismerő olvasók számára is érthető, ám ez nem jelent semmiféle tartalmi kompromisszumot. 

Benkő Gyula:

A Hetek valóban egyfajta híd a társadalom és a közösségünk között, nem véletlenül szeretnek közéleti szereplők is olvasni minket.

Gyakran kapunk visszajelzéseket is tőlük, hogy ez a legnormálisabb lap a piacon. Egy személyes példa erre: a szomszédaim postaládájába is rendszeresen be szoktam dobni a lapot. Először volt, aki kérte, hogy vallásos újságot ne dobáljak be neki. Erre megkértem, hogy egyet olvasson el, és ha nem tetszik, akkor többet nem viszek. Ezután visszajött, megkérdezte: „hogy lehetséges, hogy nem tudott erről az újságról?! Hol voltunk eddig?” Most már előfizetője a lapnak, és a Hit Gyülekezetébe is többször ellátogatott a többi szomszédommal együtt. Az első lépés a Hetek volt feléjük, amivel sikerült lerombolni a korábbi előítéleteket.

 


Fotó: Somorjai László

Mennyiben érintette a Heteket a print média és azon belül a hetilapformátum globálisan és itthon is tapasztalható visszaszorulása?

Gavra Gábor: Kétségtelen, hogy jelentősen megváltozott a piaci környezet, amelyben a Hetek működik. A kilencvenes évek végén – bár már elindultak az első magyar hírportálok – a televízió mellett a nyomtatott sajtó volt a zászlóshajója a szeriőz médiának Magyarországon. Tehát szerintem nagyon is logikus döntés volt 1997-ben, hogy Németh Sándor alapító-főszerkesztő egy hetilap elindítása mellett döntött.

Kétségtelen tény, hogy a Hetek „külső” környezete a print média visszaszorulásával, „belső” környezete pedig a Vidám Vasárnap elindulásával jelentősen megváltozott, ezzel együtt azt gondolom, hogy a hetilapformátum fölött nem járt el az idő. 

Tény, hogy az online világban a papíralapú hírfogyasztásnak nincs értelme, hiszen ha a híreket azonnal, a Facebookon, a Twitteren vagy bármelyik hírportálon megkapod, akkor nem fogod másnap reggel az újságosnál megvenni a kedvenc napilapodat. Ugyanígy nem fogod csütörtökön vagy pénteken megvenni a kedvenc hetilapodat sem, ha az a hetilap csupán híreket próbál közvetíteni. De szerintem a hetilap, mint formátum nem lett korszerűtlen, feltéve, hogy az adott hetilap nincs szereptévesztésben és nem próbálja reménytelenül felvenni a hírversenyt az online lapokkal, pláne a Twitterrel. Semmi értelme, hogy egy hetilap a hírek nyomában loholjon, ezért senki nem fogja megvenni – ehelyett érdemes az olvasóit orientáló, adott esetben mozgósító, számukra a híreket vállaltan sajátos, ha tetszik ideologikus szemüvegen át értelmező, elemző, adott esetben nagyobb terjedelmű és mélységű írásokat megjelentetnie, amelyeket ugyan elolvashatnánk online is, de a terjedelem és a mélység miatt mégis kényelmesebb papíron a kezünkbe vennünk. 

Benkő Gyula: Röviden összefoglalva, hetilapot akkor van értelme kiadni, ha olyan tartalmat ad, amit nem kap meg online, ráadásul ingyen az olvasó, és addig van értelme kiadni, amíg az emberek megveszik.

Hála Istennek, a Heteknek 2017-ben sikerült a 2012 óta tartó példányszámcsökkenést megállítania és az utóbbi másfél évben már folyamatosan növekedünk. Ez azért elég ritka a lappiacon.

Gavra Gábor: Volt néhány példa rá az elmúlt években, hogy egy-egy print termék példányszáma növekedni tudott – egy példa: a Népszava példányszáma növekedett, de főként azért, mert megszűnt a Népszabadság. A Hetek példányszámának növekedése viszont nem esett egybe valamelyik közvetlen konkurensünk megszűnésével, ennek inkább belső okai voltak. 

 


Fotó: Somorjai László

Benkő Gyula: Természetesen nekünk is le kellett vonnunk bizonyos következtetéseket abból, amiről eddig beszéltünk. Teljesen el kellett engedni a napi híreket. Inspirálhatják a napi események egy hetilap tartalmát, de nekünk mindig két-három lépéssel távolabbról kell néznünk a dolgokat. A másik, amit látunk, hogy a felpörgött világban már olyan szintű a hírzaj, hogy az okostelefonodon sokszor csak pörgeted a híreket és csak a címeket, vagy a lídeket olvasod. Irreális mennyiségben jönnek a hírek, és ez okoz egyfajta csömört. Ezért úgy látjuk, lehet még egy reneszánsza a nyomtatott sajtónak. Nem véletlen az, hogy a nagy tech óriások vezetői is gyakran olyan képeket posztolnak magukról, hogy a hintaágyon nyomtatott újságot, vagy könyvet olvasnak. Fontos nekik, hogy időnként kilépjenek a digitális világból és erre próbálnak ösztönözni másokat is. A Hetek erre a kilépésre egy jó lehetőség.

A szerkesztőség éppen ezért eldöntötte, hogy leginkább a hétvégére fog lapot írni, amikor az emberek otthon vannak mackónadrágban, frissen vasalt pólóban és egy kávé mellett, a kanapén ülve, akár három-négy órára is elmélyednek az olvasásban. 

A hazai print média komoly terjesztési nehézségekkel küzd, de a legjobb esetben is korlátozott példányszámban jut el az előfizetőihez, az egyre ritkuló újságosokhoz, vagy éppen a boltok, benzinkutak egyre hátrébb szoruló, de elképesztő mennyiségű terméket kínáló újságos polcaira. Ezzel a problémával hogyan küzdötök meg? Hogyan ér el kellő mennyiségű olvasót egy hetilap egy olyan korban, amikor egy-egy felkapott online cikk, vagy akár poszt pillanatok alatt százezrekhez tud eljutni?

Gavra Gábor: A magyarországi lapterjesztésnek sajnos már jó évtizede van egy országos nyavalyája, ami alól mi se vagyunk kivételek. Ez azonban alapvetően az utcai árusításra és a „klasszikus” előfizetésekre vonatkozik. A Hetek előtt két hetilap kiadójánál is dolgoztam, így többször volt alkalmam közelről megtapasztalni a terjesztési nehézségekkel folytatott küzdelmet. Éppen ezért pontosan tudom: a Hetek számára nagyon fontos és óriási kincs, hogy van egy elkötelezett, kitartó és hűséges előfizetői bázisa. Ezért szeretnénk is megragadni ezt az alkalmat, hogy köszönetet mondjunk az előfizetőinknek és vásárlóinknak azért, hogy az elmúlt huszonegy évben végig kitartottak a Hetek mellett. Ők azok, akiknek köszönhetően a Hetek politikai ciklusoktól és a médiabeli trendektől függetlenül - de nyilván azokhoz alkalmazkodva – képes volt fennmaradni az elmúlt években.

Megkockáztatom, hogy nincs még egy, a Hetekéhez mérhetően hűséges és áldozatkész előfizetői bázis a magyar hetilappiacon. Ez nem a mi érdemünk, hanem olyasvalami, amiért hálásak vagyunk az olvasóinknak.

Ami a kérdés másik felét illeti: kétségtelen, hogy az olvasókhoz nehezebben juttatsz el egy nyomtatásban, mint egy online megjelent cikket. Azt azonban látni kell, hogy nem feltétlenül könnyebb egy online termékre, híroldalra rászoktatni az olvasókat, mert attól még, hogy egy-egy cikk eljut hozzájuk a Facebook-on, még korántsem biztos, hogy hűséges olvasói lesznek az adott portálnak. A print termékkel lehet, hogy nehezebb új olvasókat elérni, de a megszerzett olvasók kitartóbbak és hűségesebbek. Nem beszélve arról, hogy míg a nagy online lapok régóta és szerény eredményekkel küzdenek azért, hogy fizetőssé tegyék tartalmaikat (erre számos kísérlet történt az előfizetős online-tól az olvasókat adakozásra kérő kampányokig), a nyomtatott sajtó fogyasztói természetesnek veszik, hogy fizetnek a tartalomért. 

 


Fotó: Ladjánszki Máté

Benkő Gyula: Lehet, hogy egy hírportál bizonyos cikkét akár többszázezren is elolvassák, de van, hogy már aznap megy is a süllyesztőbe. Nem egyszer fordult elő velem is, hogy délelőtt láttam egy cikket, amit mindenképp el akartam munka után olvasni, de este már nem találtam sehol, kipörgött. Tehát a kattintásszám nem minden, hiszen a weben másodpercenként megy a verseny az olvasóért. A hírportálok elsősorban tájékoztatnak, míg egy hetilap orientál, esetenként mozgósít, vagy ha tetszik, képez egy adott témában. Mindkét fajta médiára szükség van, ahogy szükség van gyorséttermekre és á la carte éttermekre is. Hozzáteszem: a nyomatott sajtó még egy nagy előnye a hír- és véleményportálokkal szemben – amire Gábor is utalt -, hogy rendszeres, kiszámítható és biztos bevétele van az újságeladásból, míg a hír- és véleményportálok csak a reklámbevételekre támaszkodhattak a kezdetektől napjainkig. Ennek csökkenésével – amit többek között a Facebook és a Google célirányos és hatékony hirdetéseinek terjedése okozott -, kénytelenek voltak 2018-ban az olvasóikhoz fordulni. Ma már elvétve találni csak olyan portált, ami nem kér anyagi támogatást a követőitől. Sajnos csak így fenntarthatóak. Visszatérve a kérdésre:

A legjobb anyagainkat egyébként a nagyobb hírportálok az utóbbi években rendszeresen szemlézik, így azért elég sok emberhez el tud jutni a lap.

Ezzel együtt 2018-ban a Heteknek többnek kell lennie, mint egy hetilapnak. A kiadót több lábra szeretnénk állítani, hogy a Hetek fokozatosan egy esernyőbranddé váljon. Ezekből több már működik – hála a kiadó korábbi vezetésének is -, csak meg kell őket erősíteni: Van egy YouTube csatornánk, ahova több, komoly anyag is felkerült már. Utca embere videók, helyi riportok, olyanok, amelyek közül többet az online sajtó is átvett. Facebookon és Instagrammon is erőteljesen jelen vagyunk, ezenkívül rendszeresen könyveket is ad ki a Hetek, amik nagyon jól fogynak. Az az érdekes, hogy más-más csoportokat érünk el ezekkel a platformokkal. 

 

Ha már itt tartunk, a hetek.hu-nak mint hírportálnak 2006-ban volt egy rövidke felvillanása, majd mai napig tartó, hosszú szünet következett. Miért engedtétek el az oldalt?

Benkő Gyula: Egy hírportál elképesztően erőforrásigényes termék, nem tűnt reálisnak a hetek.hu ilyen formában történő működtetése. Azóta viszont sokat változott a világ és a koncepciónk is más lett.  Szerintünk van egy piaci igény arra, hogy megszülessen egy olyan, hetente többször frissülő véleményportál, amelyik hangot ad és közvetíti a Gyülekezet értékrendjét. Tehát a napi hírekre, a mi konzervatív, zsidó-keresztény világképünk szerint reagálnánk, véleményeznénk.

Több tervünk mellett ezt a jövő év folyamán szeretnénk elindítani.

 

Ha a legfrissebb lapszámot a kezünkbe vesszük, látjuk, hogy külsőben és belsőben is más, mint két éve… hogyan történt a megújulás?

Benkő Gyula: Gáborral karöltve és a főszerkesztő úrral egyeztetve, 2017 tavaszán tartalmilag új alapokra raktuk az újságot. Először is, ahogy arról már volt szó, elengedtük a hírkövetést. Nem hetekkel a világ után loholunk, hanem igyekszünk „hetekkel a világ előtt” lenni, ami egykor szlogenje is volt az újságnak. Új emberek érkeztek, frissült a szerkesztőség is, és kevesebb, de terjedelmesebb és szándékaink szerint mélyebb, elemzőbb anyagokat gyártunk, amit sehol máshol nem kapnak meg az olvasók. Tavaly szeptemberben elindítottunk egy kérdőívet, amit rekordszámban, 2200-an töltöttek ki. Egy általános politikai felmérés nem több ezer főnél, itt pedig több mint kétszer annyian válaszoltak, így világos képet kaptunk róla, mit szeretnének látni az olvasóink. Ezt követte az arculati megújulás és a nyolcoldalas bővülés, aminek megtámogatására egy nagyon sikeres és hatásos kampányt sikerült összehozni. Akkoriban lett 20 éves a lap, így szeptembertől decemberig végig kampányüzemmódban voltunk.

 

Gábor, tartalmi felelősként nem fájt, hogy az új vizuális megjelenés miatt egy-egy Hetek-oldalon szűkebbre kellett fogni a karakterek számát?

Gavra Gábor: Egyáltalán nem. Nekünk az a feladatunk, hogy a Hetek minél szebb, minél olvashatóbb és minél tartalmasabb legyen.

A tartalmasság nem feltétlenül azt jelenti, hogy bezsúfolunk 25 ezer karaktert egy oldalba, hanem azt, hogy tudomásul vesszük: a szöveges és vizuális tartalom kölcsönösen erősíti egymást.

A Hetek soha nem az egóról és önmegvalósításról szólt – szerencsére ezt a szerzőink is így gondolják -, ezért ha egy-egy cikk 19 ezer helyett csak 13 ezer karakterben fér bele az újságba, azt mindenkinek, így nekem is el kell fogadom. Az olvasóinkat pedig a szebb dizájnnal és a Hetek már említett nyolcoldalas bővülésével kompenzáltuk.

 

Fotó: Ladjánszki Máté

Milyen volt az olvasói reakció? Érzékelhetően nőtt az eladott példányszám?

Benkő Gyula: Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk és – az áremelés ellenére - növekedett az eladott példányszám, ami komoly segítség volt abban, hogy anyagilag is rendezni tudjuk a sorainkat. Erre kitérve, a jelenlegi 495 Ft-os árral így is mi vagyunk a legolcsóbbak a szegmensben, egyedül a Demokrata kerül ennyibe, az összes többi, 600 és 800 Ft között mozog a hetilappiacon. 

Gavra Gábor:

A tartalmi és formai megújulás az alapítás óta a legkomolyabb változás a Hetek történetében.

Nagyon hálásak vagyunk Németh Sándornak, az alapító-főszerkesztőnek, amiért 21 éve megtiszteli bizalmával és támogatásával az újságot. És hálásak vagyunk az előfizetőknek, amiért rendszeresen megvásárolják, olvassák a lapot és természetesen azoknak a kollégáknak, testvéreinknek, akik áldozatkészen, lapzárta idején éjjel-nappal dolgoznak azon, hogy mindig nyomdába kerüljön az újság. Külön megemlíteném még a támogatóinkat, hirdetőinket, akik akkor is támogatták a Heteket, amikor az egyáltalán nem volt divat Magyarországon. És köszönettel tartozunk a Hit Gyülekezete budapesti és vidéki vezetőinek, akik ajánlásukkal, észrevételeikkel, visszajelzéseikkel és a helyi eseményekről szóló beszámolók eljuttatásával segítik a munkánkat. Nagyon fontos szerepet töltenek be a Hetek sikerében.

 

A második részben kitérünk majd arra, hogy lehet-e konzervatív, de mégis pártkötődés nélküli sajtót csinálni Magyarországon, milyen szempontok mentén kerülhet egy tartalom az újság hasábjaira és persze rákérdezünk arra is, hogy a Hetek stábja miért szereti annyira a joghurtot? :)

Megosztás


megosztás facebookon
megosztás facebookon

Kapcsolódó írások


Egyház és társadalom
2018. 05. 11.

A jövőnek épül

Egyház és társadalom
2018. 09. 05.

Megnyitotta kapuit a gödöllői Mandulafa Óvoda

Egyház és társadalom
2018. 09. 21.

Ez még nem a fenevad, de azzá válhat

Egyház és társadalom
2018. 05. 08.

Izrael 70. évfordulóját ünnepelték Székesfehérváron