Jelenlegi hely

Egyházi hírek

Teremtő ember – a mesterséges intelligencia határai
Egyház és társadalom

Teremtő ember – a mesterséges intelligencia határai

2017. 12. 06.
| Polgár Barnabás

Eddig nem látott érdeklődés kísérte Ruff Tibor és Gesztesi Máté mesterséges intelligencia határairól szóló beszélgetését a győri Széchenyi Egyetemen. November 20-án az érdeklődők percek alatt megtöltötték az előre foglalt 80 fős termet, így egy nagyelőadóba költözött a rendezvény. A Facebookon élőben közvetített beszélgetés hamar aktív vitába torkollt.

Majdnem kétszázan, zömében egyetemi hallgatók voltak kíváncsiak a hétfői előadásra, mely a Teremtő ember - A mesterséges intelligencia határai címet viselte. Ilyen nagy érdeklődésre korábban még nem volt példa a győri egyetemi lelkészség ötéves történetében. Az est előadója Ruff Tibor filozófus-teológus, a kérdező Gesztesi Máté filmíró volt.

Mi az, amit az ember biztosan tud, amire egy robot talán soha nem lesz képes? Ruff szerint ez maga az élet megélése. Egy robot ugyanis nem kerül olyan szituációkba, mint az ember. Nem ismerheti ezért az érzést: szeretni a feleségét, szorongani az állása elvesztése miatt. Az ember olyan öntudatra ébredt lény, amelynek különböző élethelyzeteket kell megoldania, így aki nem emberi életet él, soha nem is fog emberként gondolkodni.

Vajon a mesterséges intelligenciával képesek leszünk-e új fajt teremteni? – merül fel a kérdés. Biológiai értelemben nem, kiterjesztve, egy új, gondolkodó „valamit” igen – véli a filozófus. Ma már számítógép tervez számítógépet. Olyan kapacitásokról beszélünk, amit mi emberek már sokan nem értünk, nem kontrollálunk. A napjainkban alkalmazott keresőmotorok – pl. a Google vagy a Facebook mögött – pontosan tudják, hogy hol jártunk, mit vásároltunk. Egyre több dolgot intézünk elektronikusan: a levelezésünket, a kapcsolattartást az ismerőseinkkel, vásárlásainkat. Ezáltal olyan kontroll alakulhat ki, amely ellen, ha elfogadjuk, nehéz lesz védekezni. Rossz kezekbe kerülve pedig egy olyan veszélyes rendszer épülhet ki, ami totális gazdasági ellenőrzést tesz lehetővé.  Hasonló előrejelzésekkel a bibliai Jelenések könyvében is találkozhatunk.

Szó esett még a robotok értékítélő rendszeréről, erkölcséről is. Vajon lehet-e úgy programozni ezeket a gépeket, hogy semmikképp se legyenek ártalmasak az emberre? Egy robot ölne-e embert, ha azzal egy másik embert megmenthet? Ha igen, mi alapján döntene? A digitális világban a kódolás nyelvezete miatt éles határok vannak: igenek és nemek. A transzcendens valóságokat – mint a szeretet, az erkölcsösség – nem lehet megtanítani egy robotnak, mivel ezek nem szabályszerűek. Az élet vadonatúj helyzeteket produkál, míg modellezni csak megtörtént dolgokat lehet. Az élet végtelen gazdagságát nem lehet leírni, mondta zárásként Ruff Tibor.

A műszakis hallgatók aktív részvételével zajló eszmecsere azonban nem ért itt véget. Az egyetemi campus zárása után helyi hallgatói klubban folytatódott a beszélgetés, a technikai fejlődés és a Jelenések könyvének összevetésével. Az előadásról készült videó az egyetemi lelkészség Facebook oldalán megtekinthető.

A képre kattintva, kérjük, tekintse meg a galériát!

Megosztás


megosztás facebookon
megosztás facebookon

Kapcsolódó írások


Egyház és társadalom
2017. 11. 30.

Fiatalok a küzdőtéren

Egyház és társadalom
2016. 10. 25.

Végső támadás indult Nyugaton a Biblia ellen

Egyház és társadalom
2016. 11. 20.

Könyvbemutató a Győri Egyetemi Lelkészségen