Jelenlegi hely

Egyházi hírek

Mikor változtatta meg nézeteit a Hit Gyülekezete?
Sajtóközlemény

Mikor változtatta meg nézeteit a Hit Gyülekezete?

2018. 03. 22.
| A Hit Gyülekezete sajtóosztálya

Több helyen lehetett olvasni az elmúlt napokban, hogy a Hit Gyülekezete a választások előtt „szélkakasként megváltoztatta az elveit” és korábbi álláspontja helyett „Orbán Viktor tízparancsolatát mondja fel”. Mi sem áll távolabb a valóságtól. A Hit Gyülekezete sajtóosztályának közleménye.

Sok mindennel lehetne cáfolni ezeket a paneleket, most maradjunk csak egy területen, ami könnyen visszakereshető bárki számára. A Hit Gyülekezete kiadója, illetve a hozzá kötődő műhelyek több mint 30 éve adnak ki könyveket, nem csak hitéleti témákban, hanem világnézeti, civilizációs konfliktusokról, a mai kor meghatározó trendjeiről is. Ha valaki elfogulatlanul végignéz ezeken a könyvcímeken, láthatja, hogy a közösség és vezetői valójában kezdettől fogva következetesen vallották azokat az alapelveket, amelyekről most némelyek úgy gondolják, hogy a politika hatására tűzött a zászlajára.

A valóság ennek az ellentéte: a Hit Gyülekezetében nem ritkán évekkel, sőt évtizedekkel ezelőtt  is intenzív gondolkodás zajlott olyan témákról, amelyek ma kerültek a közérdeklődés előterébe. Vagy ha úgy tetszik, sokkal korábban képviselte a mai kormány által is fontosnak tartott témákat. Néhány bizonyíték ezekre a teljesség igénye nélkül.

1. Antikommunizmus

A rendszerváltás előtt az akkor még állami elismerés nélkül működő gyülekezet tagjai elsőként adtak ki és terjesztettek olyan, a kommunizmus bűneiről szóló ikonikus könyveket, mint Alekszandr Szolzsenyicin A Gulág-szigetcsoport és Méray Tibor Nagy Imre élete és halála című műve.

2. Globalizmus-kritika

1992-ben jelent meg a Hit Gyülekezete gondozásában Pat Robertson Az új világrend című könyve, amely a kommunizmus bukása és az Öböl-háború nyomán a nemzetállami szuverenitással szemben kibontakozó globalizmus és az ultraliberális társadalomátalakító kísérletek éles kritikáját tartalmazta, a bibliai világnézet szempontjából. A komoly sajtóvisszhangot kiváltó mű magyar kiadásának lektora Hack Péter jogász, országgyűlési képviselő volt. Robertson könyve azóta is hivatkozási alap a témában.

3. Bevándorlás és Európa iszlamizációja

12 évvel a 2015-ös nagy európai menekültválság előtt a Hit Gyülekezetének fordítói és szerkesztői jelentették meg Oriana Fallaci A harag és a büszkeség című, ma már klasszikusként emlegetett esszéjét, amelyet a világhírű olasz újságíró a 2001. szeptember 11-ei merényletek szemtanújaként írt, az Európát a bevándorlás miatt fenyegető veszélyekről, az antiszemitizmus terjedéséről és a klasszikus zsidó-keresztény civilizáció önfeladásának következményeiről. Szintén a Hit Gyülekezete kiadásában jelent meg az első magyar nyelvű könyv a modernkori radikális iszlám terrorizmus gyökereiről, amely Randall Price Dzsihád című könyve, 2006-ban.

4. A liberális média kritikája

Szintén 2002-ben jelent meg a Hetek munkatársainak gondozásában a CBS legendás televíziós műsorvezető-riporterének, Bernard Goldbergnek a könyve Médiahazugságok címmel. A mű – amelynek magyar kiadásához Seres László publicista írt előszót – az amerikai balliberális média elfogultságát, torzításait és hitelvesztését mutatta be, másfél évtizeddel azelőtt, hogy Magyarországon a figyelem előterébe került volna az alternatív média befolyása.

5. A nemzeti identitás, a szólásszabadság és a nemzetállam védelme

Az ezredforduló után, 2010-ben a Hetek-könyvek sorozatban jelent meg Natan Saranszkij: A demokrácia védelmében című könyve, amelyben a világhírű orosz-zsidó emberi jogi harcos saját élettörténete alapján arról írt, hogy miért fontos az alapértékek védelme, hogy a szólásszabadság a demokrácia alapvető fokmérője és ezt a szabadságot nem az ENSZ-hez hasonló globalista nemzetközi intézmények, hanem a nemzetek tudják hatékonyan védelmezni. Saranszkij meghatározása szerint demokrácia ott van, ahol valaki a város főterére kiállva elmondhatja a véleményét, és utána nem kell attól tartania, hogy bebörtönzik.

6. Antiszemitizmus elleni harc

1993-ban jelent meg a Hit Gyülekezete gondozásában Michael L. Brown Kezeink vérrel mocskolva című könyve, amely az antiszemitizmus történelmi gyökereit tárja fel, benne a keresztény egyházak felelősségét.

A sort hosszan lehetne folytatni más témákban is: a hagyományos házasság és családmodell védelmében még az ezredfordulón kiadott könyvekkel, a modernkori Izraelnek, mint a Közel-Kelet egyetlen működőképes demokráciájának védelmében írt művek magyar kiadásáig.

A tények magukért beszélnek: nincs egyetlen fontos közéleti kérdés sem, amelyben a Hit Gyülekezete 10-20-30 évvel ezelőtt ne ugyanazt képviselte volna, mint ma. Aki nem hiszi, járjon utána: a könyvtárak bárkinek rendelkezésére állnak, megtalálja a bizonyítékokat. 

Megosztás


megosztás facebookon
megosztás facebookon

Kapcsolódó írások


Egyház és társadalom
2018. 03. 30.

Kereszttűzben a Hit Gyülekezete?

Egyház és társadalom
2018. 10. 11.

Közlemény

Hitélet
2018. 09. 08.

Evangélium a város szívében