Jelenlegi hely

Egyházi hírek

Facebook live Németh Sándorral (#7)
Hitélet

Facebook live Németh Sándorral (#7)

2018. 01. 31.
| Ortutay Noémi

Az év első, január 18-ai facebook bejelentkezés során Kulifai Máté tette fel Németh Sándornak az elmúlt napokban felmerült, a gyülekezetet és a politikai szerepvállalás témakörét érintő kérdéseket. A Krisztushoz méltó, szabad polgárként való politizálásra maga Pál apostol buzdította a filippibelieket, ami napjainkban is aktuális üzenet minden elkötelezett hívő számára.

Nagyon fontos, hogy a jogainkkal élve ne szavazzunk az evangélium ügye, Isten királysága, céljai és azt hirdető, támogató személyek ellen. A hit szabad gyakorlásához, a nemzetek evangelizálásához alapvető szükség van a vallásszabadságra és az alapvető emberi jogokra. Nekünk hívőknek fontos szerepünk van abban, hogy a hatalmat humanizáljuk és a politikát nyitottá tegyük Isten és az emberek felé. A nagy történelmi egyházak aktívabb politikai szerepvállalásával szemben a kis felekezetekre jobban jellemző az apolitikusság. Erre a hozzáállásra a korábban tapasztalt elnyomás adhatott okot, melynek során inkább a szeparációra és a túlélésre rendezkedtek be.

„A jó cselekedetek egyik fontos ágazata a közjó szolgálata és a közfeladatok ellátása. Ez azt jelenti, hogy egy nemzeti vagy társadalmi közösség megtapasztalhatja, hogy egy bibliai alapon álló közösségnek milyen jótékony, áldott hatása van a társadalomra.”

A gyülekezet jobbratolódását érintő megjegyzésekkel kapcsolatban a kiinduló pont az, hogy a közösség értékalapú. A 80’-as években egyértelművé vált a gyülekezet számára, hogy nincs lehetőség a szabad vallásgyakorlásra közösségi szinten. Egy idő után megfigyelés alá kerültek a rendszeresen bibliaolvasó, imádkozó csoportok. A növekedéshez vallásszabadságra volt szükség, aminek megteremtéséhez nem elég a hit, szükség van a hit cselekedetére is. A hitbéli cselekvés e területen a demokratikus mozgalmakban való részvétel volt, melyek által politikai eszközökkel lehetett elérni a vallásszabadság érvényesülését.

Akkoriban a jobboldal még nem létezett, a bal oldal demokratikus ellenzéke tett hangsúlyt a klasszikus emberi jogokra, ők tudtak segíteni a gyülekezetet ért sérelmek jogorvoslatában. Ennek során a demokratikus ellenzékkel együttműködve támogatták a Szabad Demokraták Szövetségének a pártját. Ez a szövetség akkor bomlott fel, amikor az SZDSZ az ultraliberalizmus felé haladt. Nem a Hit Gyülekezete változott meg, hanem a körülöttünk lévő pártok. A jobboldali pártok változáson mentek keresztül. Kerül ki az antiszemitizmus, anticionizmus, megjelent a rasszizmus elleni küzdelem. A nemzeti identitást nem egy a nemzetet ért történelmi törésvonalra (pl. Trianon), hanem egy 1100 éves történelmi folyamatosságra akarják építeni, különösen a migrációs problémák megjelenése óta. A gyülekezet álláspontjától függetlenül tehát létrejött egy értékazonosság a kormánnyal.

„A mostani jobboldali nemzetfelfogás, családfelfogás, kereszténységről alkotott vélemény közelít az amerikai republikánus párt és a neokonzervatív politikusok felfogásához és ezt csak üdvözölni lehet.”

A kormány Hit Gyülekezetét támogató 758 millióval kapcsolatban sokan attól tartanak, hogy a közösség feladja az állam és az egyház szétválasztásának elvét és összefonódik az állammal. A helyes viszonyulás alapját a Róma levél tizenharmadik fejezetének első szakasza adja. Egy keresztény természetesen vállalhat politikai szerepeket, de ha az egyház összefonódik az állammal, akkor szükségképpen magára veszi az állam bűnösségét és annak terhét, ami a kereszténység eltorzulásához vezet. A gyülekezet nem összefonódott az állammal, hanem bizonyos közfeladatok ellátásán keresztül együttműködik vele. A közjó cselekvését a hatalom méltányolni fogja közösségi és egyéni szinten is.

A politikai pártok megítélésben a helyes irányt a Tízparancsolat mércéje jelenti. Az első három parancsolat Izrael Istenének imádásával áll összefüggésben. Figyelembe kell venni, hogy egy adott párt biztosítja-e a szabadságot Izrael Istenének kereséséhez és ezt a hitet pozitívan diszkriminálja-e. A szülők tiszteletével kapcsolatos parancs a család és a nemzet kérdésével foglalkozik, amibe bele tartozik a családi és nemzeti önrendelkezés joga is. A brüsszeli irány olyan összefogást szorgalmaz, ami szemben áll a nemzeti szuverenitással. Magyarország Brüsszellel szembeni szabadságharca, ha elbukik akkor a föderáció, az Egyesült Európai Államok koncepciója felé fognak haladni a folyamatok. A „Ne ölj!” parancsnál az emberi élet védelmét (abortusz kérdése) kell figyelembe venni. A „Ne paráználkodj!” kizárja a homoszexualitás, a gender-mozgalom támogatását. A „Ne lopj!” alapján kell nézni a pártok adótörvényét. A következő parancs a személyes jóhírnév és emberi méltóság védelmére, majd az azt követő pedig a magánvagyon védelmére teszi a hangsúlyt, melyet a pártoknak is érdemes képviselnie. A legfontosabb feladat most az Igének való engedelmesség, az intenzív ima Magyarország vezetőiért, valamint a magyar nemzet aktív evangelizálása.

Megosztás


megosztás facebookon
megosztás facebookon

Kapcsolódó írások


Vidám Vasárnap
2018. 05. 22.

Szent Szellem szerepe az üdvtörténelemben

Egyház és társadalom
2018. 08. 18.

Az Egyház helyreállítása a korszak végén

Hitélet
2017. 01. 11.

Szilveszteri istentisztelet

Hitélet
2018. 04. 26.

Miért jobb a Szent Szellem korszaka?