Jelenlegi hely

Egyházi hírek

Az Egyház helyreállítása a korszak végén
Egyház és társadalom

Az Egyház helyreállítása a korszak végén

2018. 08. 18.
| Morvay-Tóth Petra, Morvay Bátor

Né félj Zorobábel! - A Zakariás könyvében leírt látomás az arany gyertyatartótól és a két olajfáról, nemcsak a Babilonból hazatérő Izraelnek, hanem a korszak végén elő Egyháznak is aktuális üzenet. Bár a kezdet kicsiny és a jelen elbizonytalanítja a hívőket, a helyreállítás munkája sikeres lesz és Jézus Krisztus nemcsak az alapkövet, hanem a zárókövet is elhelyezi az Egyház épületében. Németh Sándor szombati prédikációjának - augusztus 11. - az összefoglalója.

Isten és a mennyei lények rendszeresen tanácskoznak a földön történő dolgokról, és mi, amikor betöltekeztünk a Szent Szellemmel, az ő figyelmüket is magunkra vontuk. A spirituális emberek ezért csodálatos eszközei tudnak lenni a Szent Szellemnek és Isten erős fegyverei a Sátánnal szemben. Bár használjuk a Szellem fegyvereit, de ha fel vagyunk kenve Szent Szellemmel és erővel; valamint nem testben, hanem szellemben járunk, mi magunk is Isten haderejévé válunk a földön, az ő fegyvereinek raktárává. Magunk is képesek lehetünk azoknak az erősségeknek a lerontására, amelyek megrekedést és visszarendeződést akarnak okozni a Szent Szellem munkájában – a családunkban, a nemzetünkben és globális szinten egyaránt.

Zak 4:1-14 - A látomás az Úr csodálatos kommunikációs formáinak egyike, amelyben egyetlen képpé tömörítve közöl olyan igazságokat, amiről az egész Szentírás szól. Ezeken a képeken keresztül égeti bele Isten az ő embereinek szellemébe a mennyei igazságok magvait, amit később, az életük során bővebben kifejt számukra.

 

 

A látomások tehát egész életükben hatással vannak azokra, akik kapják őket. Pál apostol is a mennyei látást követte egész életében, és – ahogy mondja – nem volt neki engedetlen. Mi is kérhetjük Istent, hogy adjon nekünk olyan tömény érintést, amiben benne van a mi személyes életünkre vonatkozó tervének csomagja. Ez természetesen nem arról szól, hogyan legyél naggyá, sokkal inkább arról, hogyan legyen naggyá benned a Krisztus.

A Zakariás könyvének negyedik fejezetében található látomásnak több eleme is van. Az első szimbólum a hét szövétnekkel égő színarany gyertyatartó. A színarany a Bibliában az isteni természet jelképe, míg a hét szövétnek a Szent Szellem teljességét jelöli.

Ézs 11:2 - A kettő együttesen a Názáreti Jézus személyében találkozik, akiben az istenség teljessége lakozik és az Isten hét szelleme is megnyugszik rajta. A Szent Szellemet a Jelenések könyvének ötödik fejezete is a hetes számmal: hét szarvval és hét szemmel hozza összefüggésbe.

A színarany gyertyatartó mellett álló két olajfa fő feladata a Názáreti Jézushoz való tartozás és a mellette való tanúskodás. Ezek ketten Izrael és az Egyház, amelyek a Szent Szellem olajával vannak felkenve.

A Rómaiakhoz írt levél 11. fejezetében Pál is beszél a kettős olajfáról: a szelíd olajfába be lett ültetve a vad olajfa, a kitöretett szelíd ág pedig idővel szintén vissza lesz oltva a fába. Ez a kép nem a múltra, vagy a jelenre vonatkozik, hanem az eljövendő korszakra.

Isten eleve elrendelte Izrael számára a Babilonból való hazatérés idejét, a teljes helyreállítás viszont ekkor nem történt meg, a szelíd olajfa még ma sincs visszaoltva a fába. Istennél viszont a helyreállításra is van egy kijelölt idő, ami a következő korszakban fog megtörténni, ekkor fogja Izrael is betölteni a küldetését: Krisztus tanúja lesz a nemzetek között.

Nemcsak Izraelnek van szüksége helyreállításra, hanem az Egyháznak is.

A kifejezést ma nagyon sokféle értelemben használják, de az igazi Egyház az, amely Szent Szellemmel van felkenve. Ez az olajjal való felkenetés, enélkül nem lehet az embereket Isten jelenlétébe vonzani. Ennek hiánya az oka annak, hogy a történelem során olyan sokan kiábrándultak a kereszténységből.

 

 

Egy dicsőséges Úr mellett nem lehet rongyokban, kifosztott, meghurcolt állapotban hiteles bizonyságot tenni, így legfeljebb csak a sorscsapások tudják néha a templomokba sodorni az embereket.

Isten viszont nem azért hozta létre az evangéliumot, hogy az egyház a világ szemétlerakó helye legyen. Azért hozta létre, mert azt akarja, hogy a legerősebb, legtehetségesebb emberek ne a Sátán szolgálatában, hanem az egyházban legyenek.

Jézus Krisztus személye mindenféle korosztályt meg tudott ragadni, fiatalokat, időseket, férfiakat és nőket is. Amerre járt, semmi nem maradt körülötte olyan, mint előtte, mert Isten kenete és ereje áradt rajta keresztül az emberekre. Ez igazi, hiteles bizonyság Isten mellett. A korai egyház is így tudott máig tartó hatást gyakorolni az emberiségre. Zakariás látomása tehát nem csak Izraelnek, hanem az Egyháznak is szól.

 

 

A látomás következő szimbóluma maga Zorobábel. A nevében szerepel a Bábel kifejezés is, a szó szerinti értelemben azt jelenti: Babilonba száműzött, vagy ültetett. Szabadabban értelmezve azt is mondhatjuk: Babilonba született. Ő Istennek azt a népét jelképezi, aki Babilonban született meg, de Isten kihozta onnan, hogy általa építse fel az Ő házát.

Agg 2:3-9. - A próféták előre beszámoltak arról, hogy a helyreállítás munkája nem lesz egyszerű, hiszen egy zöldmezős építkezés mindig könnyebben zajlik, mint az, ahol a romok helyén kell építkezni. Az újjáépítésen dolgozó öreg emberek még emlékeztek a salamoni Templom dicsőségére, így a korukban zajló ébredést ahhoz hasonlítva nem látták elég értékesnek.

A kereszténység mai állapotát látva és összehasonlítva Jézus, vagy az apostolok korával sokan szintén értéktelennek tartják a napjainkban zajló munkát. Sajnos az az igazság, hogy a korai egyházat tönkretette Babilon: elnyomással, bálványimádással, okkultizmussal, babonaságokkal, idegen istenek kultuszaival, durva testi- és szexuális bűnökkel fertőzte meg.

 

 

Amit az emberiség 1700 éven keresztül kereszténységnek nevezett, az Isten szemével nézve nem az. A keresztény kifejezés bibliai értelemben krisztusi embert jelent, olyan embert, aki fel van kenve Krisztus természetével és erejével.

Ezért minden pünkösdi, karizmatikus keresztény is Zorobábel népe, akit a bálványimádásból, okkultizmusból, szexuális bűnökből hoz ki az Úr – ami szinte az összes történelmi egyházba beférkőzött.

A különböző mozgalmak hullámaiban, az újjászületés igazságainak újra felfedezésével elindult a Babilonból való kijövetel, de az igazi egyházzá, igazi kereszténnyé, krisztusi emberré válás hosszú folyamat. Egész életen át tartó munka, ami az életmű által készül el és válik visszavonhatatlanná, addig viszont rendszeresen szükség lesz a helyreállításra.

A nagy hegy egyenes síksággá lesz

A látomás másik fontos eleme a nagy hegy, ami azokat a világbirodalmakat, civilizációkat és a kereszténységnek azokat a hamis formáit jelképezi, amelyek a Szent Szellem munkájának akadályozásán dolgoznak.

Ahhoz, hogy a Szent Szellem egy nemzetet átfogóan megérintsen, ezeknek a hatalmas hegyeknek le kell omlaniuk, mert a többség még mindig a rossz oldalon áll. Mivel az emberiség nagy része gyáva, inkább szeret a tömeghez tartozni, így a kisebbségi létben élő egyház is sebezhetőbb. Még a keresztények jelentős része is inkább a többséghez igazodik, és nem ragaszkodik a mennyei látáshoz, pedig a jövőt az hozza el.

 

 

A Szent Szellem viszont támogatja a helyreállítás munkáját és ígéretet tett arra, hogy minden nagy hegyet, amely Isten munkáját akadályozza, le fog dönteni és síksággá teszi Zorobábel előtt.

Azok a hatalmak, erők és civilizációk, amik útját állják az ébredésnek, és fogságban tartják, blokkolják, lejáratják a kereszténységet, le fognak omlani az útból és azok a keresztények fognak győzni, akik nem a cinikusokra hallgatnak, hanem Isten ígéretére, mert az épülő egyházra végül felkerül a csúcskő. Az építkezés befejeződik, és az egyház többet nem fogja nélkülözni Krisztus dicsőségét, szentségét.

Nem erővel, nem hatalommal, hanem az Úr Szellemével.

Zorobábelen keresztül azt üzeni Isten, hogy ne csüggedjünk amiatt, hogy ez még nem az igazi Egyház, mert a munka már elkezdődött: az egyház elindult kifelé a bűnökből. Nekünk már nem azt a látást kell beteljesítenünk, ami a korai egyházra vonatkozott, hanem az eszkatológiai egyházra vonatkozó terveket.

Mennyiségre nézve, a létszám már majdnem teljes. 

Az apostolok korában a legnagyobb istentiszteleti helyszínek is 50-100 fős befogadó képességűek voltak, ma összességében több ember hívja segítségül az Urat, mint a korai egyházban, vagy azután. Ezt becsülnünk kell. Az Úr munkája mennyiségileg már nagyon előrehaladt, de minőségben sem fog elmaradni a kezdetektől.

 

 

A Szent Szellem ereje is be fogja tölteni ezt a házat, mert a jelek, csodák, gyógyulások nélkül nem lehet meggyőzni az embereket Isten országáról. Az egyháztörténelem korábbi generációi nagyon elidegenedtek ettől az erőtől, a démonűzést és a nyelveken szólást sok ideig egyenesen ördögi tudománynak tartották, és az erőtlenséget magasztalták fel.

Most abban a korszakban vagyunk, amikor az Úr újra megszeretteti az emberekkel az Ő erejét. Nekünk, akik az újjáépítésen dolgozunk az a feladatunk, hogy ezt elősegítsük és a Szent Szellemmel szorosabb közösségbe lépjünk, mert az Isten házát nem az államhatalom, vagy evilági hatalmak fogják felépíteni, hanem Szent Szellemmel felkent emberek, akik Isten arany szócsöveiként közvetítik az emberek felé az Ő erejét.

Ebben a munkában vagyunk benne, ezért Isten azt mondja nekünk, hogy ne féljünk, és ne foglalkozzunk azokkal, akik gúnyolják a kicsiny kezdetet, mert az utolsó időkben még egyszer megrázza az eget, a vizet, a szárazat és betölti a házát dicsőséggel.

 

Megosztás


megosztás facebookon
megosztás facebookon

Kapcsolódó írások